Lengyelország...

Németország...

Franciaország...

Dél Korea...

Németh Géza előadást tart az Amerikai Egyesült Államokban, 1988-ban

Németh Géza 1988 májusában Kanadába és az Amerikai Egyesült Államokba látogatott. Látogatásának hármas célja volt: kapcsolatépítés a nyugati magyar diaszpórával, adományok gyűjtése szolgálataihoz és támogatás keresése a keresztyén művészeket pártoló munka intenzívebb folytatásához. A kanadai Torontóban 1988. május 8-án igehirdetéssel szolgált, majd előadást tartott „Az erdélyi magyarság helyzetéről” címmel. Az amerikai látogatás során egyik legfontosabb kapcsolata Havadtőy Sándor erdélyi származású református lelkész volt. Találkozott Bütösi János amerikai magyar református püspökkel is. Többek között igehirdetéssel szolgált a San Fernando Völgyi Magyar Református Egyházban (Reseda, Kalifornia).Princetonban találkozott a Creed nevű szervezet képviselőivel, ahol „Román menekült helyzet Budapesten” címmel tartott előadást.
Az amerikai magyar diaszpóra képviselői segítségével találkozott Tom Lantos magyar származású demokrata kongresszusi képviselővel és munkatársaival. A látogatás kiemelt eseménye volt, hogy 1988. május 24-én Németh Géza az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa emberjogi bizottsága meghallgatásán számolt be „az erdélyi magyarok hely- zetéről és a romániai menekültek kérdéseiről”, megosztva aggodalmait a romániai magyar kisebbségi közösség romló helyzetével kapcsolatosan, kérve az amerikai kongresszus emberjogi bizottságának közbenjárását a romániai magyarság sorsát negatívan befolyásoló intézkedések megakadályozása érdekében. A meghallgatás központi témája a családegyesítések problémaköre volt. Az eredetileg 20 percesre tervezett meghallgatás végül 120 percig tartott, és azon 60 fő, köztük 12 szenátor és képviselő vett részt.  A meghallgatás után Németh külön is tárgyalt Tom Lantossal, aki levélben is kifejezte Németh Gézának a meghallgatáson vállalt szerepe elismerését, és megígérte, hogy latba veti befolyását a családegyesítések lehetővé tétele érdekében. „Mint a kongresszusi emberjogi bizottság társelnöke köszönöm, hogy fontos információkkal látta el az amerikai kongresszus tagjait. A kongresszusban dolgozó kollegáinkkal együtt minden erőfeszítést megteszünk, hogy elérjük ezeknek a családoknak az egyesítését, amely egy olyan jog, amit a Helsinki Egyezmények garantálnak.” – írta Tom Lantos később Németh Gézának címzett levelében.
A látogatás fontos célja volt annak a Ronald Reagen amerikai elnöknek és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárnak szóló levélnek az átadása, amelyet kétszáz Magyarországra menekült erdélyi látott el aláírásával, és amelyben a családegyesítés lehetővé tételét sürgetik. Hazatérése után is tartotta a kapcsolatot az amerikai magyar diaszpórával. 

Beszámoló Németh Géza amerikai útjáról a Magyar Hírlapban

Németh Gézát családi szálak kötötték a Felvidékhez: Édesapja, Németh András a történelmi Bars vármegyéhez tartozó Nagysallón született (szlovákul: Tekovské Lužany, korábban Tekovské Šarluhy), onnan települt át a második világháború után Magyarországra, Székesfehérvárra, ahol Németh Géza is felnőtt. 

Érdi lelkészi szolgálata idején kapcsolatokat épített felvidéki magyar református lelkipásztorokkal és ezeket a kapcsolatait egész életében ápolta. Rendszeresen látogatott a Felvidékre.  Szoros barátságot ápolt Erdélyi Géza (1937-) rozsnyói, majd hamvai lelkésszel, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház későbbi püspökével. Kapcsolatban állt  Fazekas László komáromi lelkipásztorral, későbbi püspökkel, Urbán Károly tornaljai lelkipásztorral és Dr. Peres Imrével, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem későbbi tanszékvezető egyetemi tanárával. Több alkalommal látogatást tett Prágában, hogy az ott tanuló magyar református teológiai hallgatókkal találkozzon. Egyedüli református lelkészként aláírta a Charta 77 nyilatkozat miatt meghurcoltak mellett kiálló szolidaritási nyilatkozatot.   

Németh Géza halála (1995.) után családtagjai teológiai könyvgyűjteményét a szlovákiai komáromi Calvin János Teológiai Akadémiának adományozták, amely ma a Selye János Egyetem Református Teológiai Karaként működik. A kar épületében és könyvtárában is „Németh Géza olvasóterem” őrzi emlékét.

Látogatás Utrechtben 1984-ben. Szűcs Attila, Németh Áron, Németh Géza, Németh Zsolt, Piet Pols

Németh Géza szolgálata során folyamatosan kapcsolatot ápolt holland református egyházi közösségekkel. Érdi lelkipásztori szolgálata idején (1963-1971) hollandiai ifjúsági gyülekezeti csoportokat fogadott a parókián, köztük azt a csoportot is, amely 1971-ben, épp második egyházi pere idején, tartózkodott Magyarországon, így tanúja volt az egyházfegyelmi eljárásnak. Ennek a csoportnak tagja volt Tineke Kuitert (férjezett nevén Tineke Pols-Kuitert), aki kapcsolatban maradt Németh Gézával és az ő későbbi missziói szolgálatát támogató hollandiai kezdeményezések összefogója és közvetítője lett. Az épülő, majd a hatóságok által lerombolásra ítélt, érd-parkvárosi református templom megvalósításának céljaira holland egyházi szervezetek küldtek adományt Tüski István (1924-2010) utrechti magyar református lelkész közvetítésével. 
Németh Géza bekapcsolódott a Hollandiából Magyarországon keresztül elsősorban Erdélybe küldeni kívánt Bibliák, egyházi énekeskönyvek és egyházi irodalom eljuttatását célzó illegális segítő akciókba is, amely tevékenységét már érdi lelkészként elkezdte és később, az 1970-es és ’80-as években is folytatta. A rendszerváltás után az őt addig is támogató hollandiai egyházi személyek és gyülekezetek részt vállaltak a Reménység Szigete létrehozásában és működtetésében. A keresztyén művészek összefogására és pártolására Németh Géza által létrehozott egyesületnek is voltak intenzív holland kapcsolatai. 
Németh Géza több alkalommal is járt Hollandiában. Emlékezetes volt az az utazása, amelyre 1984-ben, akkor került sor, amikor hosszú kérelmezési folyamat után először kapott nyugati országokra is érvényes útlevelet. Erre az útra elkísérték fiai, Zsolt és Áron, és a Megbékélés Közösségének tagja, Szűcs Attila is. 
A hollandiai református egyházi körök Németh Géza egyik legfontosabb külföldi kapcsolatrendszerét jelentették és támogatásukkal nagyban hozzájárultak missziói szolgálatához.  

Németh Géza református lelkipásztor 1933-ban született Székesfehérváron. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt letartóztatták és internálták. Szabadulása után 1963–1971 között Érden és Szászhalombattán végzett lelkipásztori szolgálatot. Bár 1971-ben a Magyarországi Református Egyház Zsinati Bírósága kizárta a lelkészi karból, missziói szolgálatát nem adta fel. 

Otthonában ifjúsági munkát végzett, úttörője volt a kábítószerfüggő fiatalok terápiás segítésének, nyári táborokat szervezett. 1987-től meghatározó szerepet töltött be az Erdélyből Magyarországra érkező menekültek megsegítésében. A rendszerváltást követően a református egyház megújítását szorgalmazó mozgalom egyik vezetője volt.

IGEHIRDETÉSEK GYŰJTEMÉNYE (PDF)

Igehirdetés 1 (letöltés)
Igehirdetés 2 (letöltés)
Igehirdetés 3 (letöltés)
Igehirdetés 4 (letöltés)

PUBLICISZTIKA (PDF)

Publicisztika neve (letöltés)

DOKUMENTUMOK GYŰJTEMÉNYE (PDF)

Dokumentum 1 (letöltés)
Dokumentum 2 (letöltés)
Dokumentum 3 (letöltés)
Dokumentum 4 (letöltés)

FOTÓK (Galéria)

Erdély, Moldva, Románia 

Németh Géza egész szolgálata intenzíven összekapcsolódik Erdéllyel. Noha ő maga felvidéki családból származott, felesége, Kriza Judit (1934-1933) révén szoros családi szálak is fűzték Erdélyhez. Kriza Judit ugyanis egy ismert erdélyi unitárius családból származott: közvetlen leszármazottja volt Kriza János (1811-1875) unitárius püspöknek, jeles néprajzkutatónak és költőnek. A Kriza család tagjai Erdélyben, elsősorban Marosvásárhelyen (Târgu Mureș) éltek, így Németh Géza házasságkötése után számos családi látogatást tett a Romániába. Érdi szolgálata idején bekapcsolódott az erdélyi református közösségek támogatásába. Részese volt a Hollandiából Magyarországon át illegálisan Erdélybe küldött Bibliák és egyházi témájú könyvek, valamint segélyek kijuttatásának. 

A lelkészi karból történt kizárása után a Megbékélés Közösségében napirenden tartotta az erdélyi magyar kisebbség sorsának ügyét, amely a Kádár-korszakban a hivatalos nyilvánosságban tabu volt. Ő maga, családja és közösségének tagjai rendszeresen jártak Erdélybe s szállítottak ki – sokszor illegálisan – vallásos irodalmat és segélyeket. Németh Gézáné Kriza Judit is nagy szerepet vállalt az erdélyi segélyakciókban, elsősorban gyógyszerek beszerzésében és kicsempészésében. Németh Géza kapcsolatot tartott erdélyi református lelkészekkel, köztük Hegyi Istvánnal (1914-2004) és Sógor Gyulával (1932-1998), valamint Dr. Tőkés István (1916-2016) református teológiai professzorral. Korán kapcsolatba került Tőkés László (1952) temesvári református lelkipásztorral, későbbi királyhágómelléki református püspökkel. 

Tevékenysége kiterjedt a moldvai csángó magyarok közötti szolgálatra is. Látogatásokat tett a moldvai csángó falvakban és támogatott tehetséges csángó fiatalokat, köztük a népdalénekes Nyisztor Ilonát (1956).  A csángómagyarok nyelvi és vallási jogfosztásának ügyét is rendszeresen tárgyalta a Megbékélés Közössége, így vendégük volt Domokos Pál Péter (1901-1992) történész is. 

Németh Géza erdélyi aktivitása felkeltette a román kommunista államhatalom figyelmét is. A román titkosrendőrség (Securitate) megfigyelte, többször kihallgatták, majd kiutasították Románia Szocialista Köztársaság területéről. 

Az erdélyi magyar kisebbség sorsáról rendszeresen tájékoztatta a nyugati magyar diaszpóra szervezeteket is, főként Havadtőy Sándor (1924-2019) amerikai magyar református lelkész útján. 1988-ban az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa meghallgatásán emelte fel a szavát az erdélyi magyarság mellett és erről a témáról tárgyalt Tom Lantos (1928-2008) kongresszusi képviselővel is. 

Németh Géza úttörő szerepet vállalt az 1987-től egyre nagyobb számban Magyarországra menekült erdélyi magyarok és románok megsegítésének megszervezésében. Részt vett a romániai falurombolás elleni tüntetésen („Erdély-tüntetés”, Budapest, Hősök tere, 1988. június 27.) és egyik szervezője és szónoka volt a Tőkés László temesvári református lelkész melletti szolidaritási tüntetésnek (Budapest, Hősök tere, 1989. december 21.) 

A romániai forradalom kirobbanása után (1989. december 15.) elsőként számolt be a magyar médiában Tőkés László temesvári lelkész sorsáról, majd a romániai rendszerváltozás eseményeit többször kommentálta az írott és az elektronikus sajtóban. 

A Magyarországra érkezett erdélyi menekültekből 1990-ben megalapította a budapesti Erdélyi Gyülekezetet, amely halála évében, 1995-ben csatlakozott a Romániai Református Egyház Királyhágómelléki Egyházkerületéhez. Az 1992-ben létrehozott „Reménység Szigete” Karitatív és Oktatási Központ (ma: Reménység Szigete Karitatív és Kulturális Központ) szolgálata kiterjedt az Erdélyből Magyarországra gyógykezelésre érkezett betegek és családtagjaik támogatására. A Reménység Szigetén működött Károlyi Gáspár Teológiai és Missziói Intézet hallgatóinak döntő többsége erdélyi származású fiatal volt, csakúgy, mint a szintén általa megszervezett Székely Népfőiskola kurzusai résztvevőinek többsége is. A Magyarországon letelepedett erdélyi menekültek munkához jutását az Erdélyi Ezermester GMK létrehozásával segítette. 

A rendszerváltozás után kiállt az erdélyi magyarok szülőföldön való megmaradásának ügye mellett. „A megmaradás tízparancsolata” címmel előadásokat tartott több erdélyi városban, ahol az otthonmaradásra buzdította hallgatóit. Szorgalmazta a Magyarországra és Nyugatra menekült erdélyiek hazatérését is.