Németh Gézát 1963-ban választotta meg az Érdi Református Egyházközség lelkipásztorának. Ugyanebben az évben, 1963-ban, megszületett második gyermeke: Zsolt.
Széleskörű lelkészi munkát végzett a településen: az igehirdetési szolgálatok mellett házi bibliaórákat tartott, látogatta a családokat, hitoktatást folytatott a helyi iskolákban, népes konfirmandus-csoportokat szervezett. A parókián tartott ifjúsági bibliaórákra a kor kulturális életének jeles személyiségeit is meghívta, köztük Nemes Nagy Ágnest, Pilinszky Jánost és Borsos Miklóst. Folytatta publikációs tevékenységét napilapokban és irodalmi folyóiratokban, de szamizdatként kiadta „Számadás” című apologetikai tárgyú könyvét is. Verseskötete „Názáreti Rózsa Sándor” címen szintén illegálisan, magánkiadásban jelent meg. Továbbra is rendszeresen látogatott Erdélybe, Moldvába és a Felvidékre. Hivatalos egyházi eseményeken, nyilvánosan és magánbeszélgetésekben, kritika tárgyává tette az egyházvezetés és az államhatalom összefonódását és az egyház elesett állapotát.
Az aktív és eredményes lelkészi munkára és a kritikus hangra felfigyeltek az állami hatóságok és az egyházvezetés is. Az állambiztonsági szervek folyamatosan megfigyelték. 1967-ben egyházi elöljárói egyházfegyelmi eljárást indítottak ellene és egy időre felfüggesztették lelkészi állásából. Az eljárás végül intéssel zárult és folytathatta lelkészi szolgálatát.
1970-ben megszületett harmadik gyermeke: Áron.
A nagy kiterjedésű településen szükség mutatkozott a központban álló református templom mellett további istentiszteleti helyek létesítésére a község távolabbi pontjain. Érd-Újtelepen egy épülő magánházat alakítottak át imaházzá, Érd-Parkvárosban pedig a gyülekezet önkéntes munkával és egy holland adomány felhasználásával templom építésébe kezdett. Bár az egyházkormányzat az építkezést először hallgatólagosan jóváhagyta, a benyújtott építési engedélykérelemre az állami hatóságok évekig nem válaszoltak, majd azt elutasították és elrendelték az épület már álló falainak a lebontását. Az érd-újtelepi imaház létesítéséért magas bírságot szabtak ki.
Németh Géza nem volt hajlandó a gyülekezeti tagok kétkezi munkájával felépült templomfalakat leromboltatni és az építkezést leállítani, hanem minden követ megmozgatott, hogy elérje a templomépítés engedélyezését. Ennek érdekében hívta meg 1971-ben az épülő templom megáldására az egy hivatalos állami eseményen Budapesten tartózkodó Ralph D. Abernathy (1926-1990) amerikai baptista lelkészt és polgárjogi harcost, aki Martin Luther King Jr, utódja volt. Az épülő templomot ez sem mentette meg, falait lerombolták, Németh Gézát pedig egy koncepciós egyházi per keretében kizárták a lelkészi karból: 1971. november 13-án „palástvesztésre” ítélték. A háromgyermekes családnak 1972-ben el kellett költöznie az érdi parókiáról.
Az érd-újtelepi református imaház ma is abban az épületben működik, amelyet Németh Géza szolgálata idején alakítottak ki. Érd-Parkvárosban – bár más helyszínen – később megépült a templom, és ma már önálló egyházközség istentiszteleti helye.
Németh Géza érdi szolgálati ideje alatt is folytatta publikációs tevékenységét. A Népszabadság című országos napilapban, a Pest megyei Hírlapban és rangos irodalmi folyóiratokban jelentek meg versei, szociografikus írásai, tárcái és novellái.
Németh Géza igehirdetése, Érd, 1967. március 13.
Textus: Jn 17, 1-5
Isten dicsősége
Vannak idők, amikor az emberek felé véget ér a beszéd, és kezdődik az imádság. Ilyen idő, ilyen óra halálunk órája. Mit, hogyan imádkozik Jézus halála előtt? Ez az imádság nagyon nagy kincs, még nagyobb kincs, mint az ő tanítása.
Jézus felemelt fejjel, nyitott szemmel imádkozott, nem zavarta semmi, és lelkismeretel tiszta volt. Mi lehajtott fejjel imádkozunk, mi méltatlanságunkat valljuk meg ezzel.
Jézus és Isten között az atya és a fiú szó fejezte ki a kapcsolatot. Bensőségességet jelentett ez, Jézus Isteni eredete villan itt elő. Kapcsolatuk a kölcsönös dicséret ragyogása.
Az Atya feltámasztja és a mindenség urává teszi Jézust, és Jézus az Atya szeretetét jelenti ki a teremtményeinek. Jézus Krisztusé minden hatalom, minden fölött, az egész emberiség felett, de nem öncélú uralkodásért, hanem azért, hogy örök életet adja mindenkinek. Jézus küldetésének ez a perspektívája: hogy a testnek az örök életet adjon.
Sok feltaláló sok jót hozott a világra, és a legtöbb a testet szolgálja. De a testek világa fölött is övé, Jézusé a hatalom. És az ő célja az örök élet. Ezt a görög nyelv: ζωὴ αἰώνιος-nak [zoe aionios-nak] nevezi.
Az örök élet nem a mohamedán mennyország, hanem Isten örök ismerete, γνῶσις [gnosis], belső ismeret, amely tudás és közösség is. Ahogy az anya ismeri a gyermekét, a férj a feleségét, úgy ismeri Isten az ő gyermekeit Jézus Krisztus által, aki elküldetett. Az örök élet Jézus ismeretével kezdődik itt a földön.
Nem a túlvilágban kezdődik tehát, hanem itt. Nem valami, amit majd meglátunk, hanem Jézus és az Atya megismerése itt, és így a halálunk után mindez csak kitejesedik. Jézus azzal dicsőítette az Atyát, hogy megnyitotta az embereknek ezt az utat Isten felé, az örök élet felé, tanítása, példája és váltsághalála által.
Mi is akkor dicsőítjük őt, ha elvégezzük a munkát, amit ránk bízott: Istenhez vezetni, azokat, akiket Isten „nékünk adott”. Vajon végezzük-e ezt a munkát, és mindig végeztük-e életünkben?
Jézus titka az a „dicsőség” amit a világ létele előtt ismert már. Feltámadása ebbe a dicsőségbe viszi vissza. Mi is dicsőítsük tehát őt hódolattal (adoratio): egyedül Istené a dicsőség! SOLI DEO GLORIA!